Egy rossz szomszéd nagyon meg tudja keseríteni bármelyik család hétköznapjait. A
mindennapi hangoskodás, a hangos zene, rosszabb esetben veszekedés-ordibálás hangját
bizony nem szívesen hallgatja az ember, főleg ha az már estébe nyúlik, vagy éppenséggel
hajnalban arra riad. Sokan azt gondoljak, hogy egy családban történő veszekedés
mindenkinek a magánélete és sok esetben nem szívesen avatkoznak közbe. Még kevésbé
akar az ember beleszólni a szituációkba akkor, ha esetleg nem túl bizalomgerjesztő alakok
is feltűnnek a történetbe. Ezek a dolgok azonban egész lakóközösségek életét
lehetetleníthetik el. Mindenkiben megfogalmazódik, hogy ezen esetekben mit lehet
tenni? Sokan nem is szívesen mernek szólni a hangoskodó családnak és sok esetben a
közös képviselők is csak hagyják, legyintenek, hogy ez nem az ő dolguk. A lakók pedig
egyre inkább úgy érzik, hogy magukra maradtak a problémájukkal, nincs más lehetőség,
csak a költözés. Mit tehetünk ha ilyen helyzetbe kerültünk?
Mielőtt bármit tennénk érdemes azt is körbejárni, hogy mi is számíthat zajkeltésnek?
Arról, hogy az adott ingatlanra milyen szabályok vonatkoznak, társasházak esetén
egyrészt a Házirendből, ezen túl minden ingatlan esetén a települési önkormányzatok –
Budapesten a kerületi, illetve a Fővárosi Önkormányzat – rendeleteiből tájékozódhatunk.
Általános jogszabálynak tekintendő a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek
megállapításáról szóló a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet, amely az
úgynevezett szabadidős zajforrások zajterhelési határértékeit az alábbiak szerint
határozza meg attól függően, hogy az ingatlan hol helyezkedik el, illetve nappal vagy
éjszaka történik a zajhatás. Itt fontos megemlíteni, hogy nyilvánvalóan minden
csendháborításnak minősülő magatartás egyúttal a házirendbe is fog ütközni, azonban
nem minden házirendbe ütköző magatartás jelenti egyúttal azt is, hogy egyéb
jogszabályban meghatározott szabályok megszegéséről is szó van, amelynek megsértése
akár szabálysértési eljárást is maga után vonhat.
Először is a jószomszédi viszony és a viták elkerülése érdekében célszerű a
csendháborítót megkérni arra, hogy a zajt szüntesse meg. Amennyiben szép szóval nem
érjük el a célunkat, a probléma megoldására (mérséklésére) két lehetőségünk kínálkozik.
Az egyik – és ez a leggyorsabb – ha csendháborítást tapasztalunk, hívjuk a
rendőrséget! A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési
nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 195. §
alapján a csendháborítás tényállását valósítja meg az, aki lakott területen, az ott levő
épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti
és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások
nyugalmát, illetve a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, szabálysértést
követ el”. Ezen tényállás kimerítése esetén a közterület-felügyelő, természeti és védett
természeti területen a természetvédelmi őr és helyi jelentőségű védett természeti
területen az önkormányzati természetvédelmi őr is szabhat ki helyszíni bírságot. A 78. §
(1) bekezdés kimondja, hogy a szabálysértési eljárás feljelentés, vagy a szabálysértési
hatóság vagy a bíróság hivatali hatáskörében szerzett tudomása, illetve a helyszíni bírság
kiszabására jogosult szerv vagy személy általi észlelés alapján indul meg. A feljelentést
a rendőrségen kell megtenni.
A másik lehetőségként az úgynevezett birtok védelemét kell alkalmazni mely a Ptk 5:5. §
alapján a birtokost illeti meg a birtokvédelem akkor, ha a birtokától jogalap nélkül
megfosztják, valamint akkor is, ha a birtoklásában jogalap nélkül háborítják .
Akkor, ha valaki – legyen az akár a szomszéd – zajong, és ezzel zavarja a birtokos
nyugalmát, a birtokost megilleti a birtokvédelem. A birtokos birtokper keretében
követelheti a bíróságtól a probléma megszüntetését, illetve 1 éven belül a jegyzőhöz is
fordulhat. A hivatalos szerv az 5:8. § alapján a birtoksértőt a birtoksértő magatartásától
eltilthatja akkor, ha nyilvánvaló, hogy a birtokos (jelen esetben az elkeseredett lakó)
jogosult a birtoklásra, és a birtoklás megzavarását nem köteles tűrni. A birtokvédelmi
eljárást 15 napon belül kell lefolytatni. A határozat a meghozataltól számított 3 napon
belül végrehajtandó. Mindemellett a jegyző az erre irányuló kérelem alapján jogosult a
károk, a hasznok és a költségek kérdésében is határozni.
A határozat ellen a birtoksértő 15 napon belül a bírósághoz fordulhat és pert indíthat.
A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II.16.)
Kormányrendelet tartalmazza a jegyző eljárására vonatkozó részletes szabályokat.
Bővebb információ (ki jogosult, milyen dokumentumok kellenek, mennyiben kerül)
elérhető az alábbi linken: http://kormanyablak.hu/hu/feladatkorok/27/JEGYZ00501.